A régebben fiatalok biztosan emlékeznek rá, hogy 1964 és 1976 között készítették a Varázsceruza című rajzfilmet.
Akkoriban sokakat a tv készülékek elé ültetett ez a rajzfilm, hiszen „a történet középpontjában egy kisfiú és a kutyája állt, akik a kalandjaik során felmerülő problémákat egy bűvös ceruza segítségével oldották meg, mert amit a fiú a ceruzával lerajzolt, megelevenedett.”
Aszódon is sikerült valakinek egy varázsceruzát szereznie, hiszen a kézzel festett vonallal, hipp-hopp mozgáskorlátozott parkolót varázsolt oda, ahol eddig nem volt.
Be kell vallanom, hogy a képeket nézegetve az a vicc jutott eszembe, hogy
„mond, hogy komoly, mert ez viccnek rossz lenne.”
Gyorsan kiderült az is, hogy nagyon is komoly, hiszen a város közösségi oldalain is megjelent, sikerként tálalva.
Persze a szándék az rendben van, de ha a butaság szorgalommal társul, ott nagyobb a baj, mint gondolnánk.
Ezt látszik alátámasztani több olyan hirtelen ötlettől vezérelt munka elvégzése, és sikerként való kommunikálása amit az elmúlt napokban mutattak be.
Pedig a szakmaiatlan, előre nem gondosan tervezett munkák elvégzése csak pénzszórásra, lehet jó.
